Híreink
Az üzemanyagok ára 2014 elejéhez képest a gázolajnál 110 Ft/l, a 95-ös benzinnél 85 Ft/ literrel csökkent.
Visszatérő és logikusnak tűnő kérdés, hogy akkor miért nem csökken arányosan a fuvarozás, személyszállítás díja a közúton?
Mivel a költségek vállalkozásonként, megbízásonként és azokon belül járművenként is eltérőek, ezért a teljesség igénye nélkül néhány okot felsorolunk az alábbiakban, jelezve azt is, hogy a szabadáras tevékenység árait a piac (kereslet - kínálat) diktálja.
- A prognozisok tartós változást jeleznek, de a tapasztalat eddig a hektikus változásokat mutatta.
- A korábbi évek (2008 - 2014) veszteségeit - elsősorban a belföldi fuvarozókét - egy -két év alatt nem lehet pótólni.
- Az e-útdíjat még mindíg nem lehetett teljesen áthárítani a fuvaroztatóra, kigazdálkodása csak az eredmény terhére lehetséges.
- Az eszközök, ezek közül is kiemelten a félpótkocsik biztosítása megtöbbszöröződött.
- Az élőmunka (gépkocsivezető) bérezése a munkaerőhiány miatt jelentősen nő.
- A járműcsere (korszerűsítés), a fejlesztés tartalékképzést igényel.
- Végül de nem utólsósorban a visszaigényelhető jövedékiadó mértéke csökkent.
(Ez utóbbiról - bár már tavaly hírt adtunk - most megismételjük a tájékoztatást.)
"Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény jövedéki eljárásokat érintő rendelkezéseiről (a továbbiakban: Módtv.).
A Módtv. módosította a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) egyes rendelkezéseit, illetve az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) módosításával számos olyan új rendelkezést tartalmaz, amely a jövedéki eljárásokat is érinti.
Tekintettel a fentiekre a jogkövetés és a joggyakorlás megkönnyítése érdekében az alábbiakra kívánjuk felhívni a figyelmet:
A kereskedelmi gázolaj felhasználásához kapcsolódó adókedvezmény mértékének csökkenése
2016. január 1-jétől a Jöt. 57/C. § (1) bekezdése szerinti kereskedelmi gázolaj felhasználásához kapcsolódó adókedvezmény mértéke csökken, így a korábbi 11 Ft helyett literenként 7 Ft igényelhető vissza.
A literenként visszaigényelhető jövedéki adótartalom összegét érintően a kereskedelmi gázolaj vásárlásának, illetve telephelyen való tankolásának időpontjában hatályos rendelkezést kell irányadónak tekinteni.
Fentiek alapján a visszaigénylésre jogosult a 2015. évben történt felhasználása után a 2016. január 20. napjától benyújtható éves, negyedéves, havi bevallásában a visszaigényelhető összeget literenként 11 Ft jövedéki adótartalommal állapíthatja meg.
A Jöt. 57/C. § (1) bekezdés 2016. január 1-jétől hatályos rendelkezését, azaz a literenként 7 Ft jövedéki adó visszaigénylését, azokban az esetekben kell alkalmazni, amelyekben a visszaigénylési jog 2016. január 1. napján vagy azt követően keletkezik."
Forrás:2015. évi Magyar Közlöny 183.szám.
Kormányrendeletet sértő piaci szereplők jelenléte miatt levél a Miniszterelnöknek
Magyarország Kormánya
Orbán Viktor
Miniszterelnök úr
részére
Tárgy: A személygépkocsival, díj ellenében végzett, a közúti személyszállításról szóló 176/2015. Kormányrendeletet sértő piaci szereplők jelenléte, mely súlyos gazdasági és erkölcsi károkat okoz a magyar vállalkozásoknak és a magyar költségvetésnek
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Örömmel fogadtuk a Magyar Kormány 2015. évi nyári döntését, mely a 176/2015. Kormány- rendeletében szabályozta a személygépkocsival díj ellenében, valamint a diszpécserszolgálatokat (fuvarközvetítő irodákat) szabályozó rendeletét.
A magyar piaci szereplők többsége most is és eddig is jogkövető módon megfelelt a jogszabályi feltételeknek és kötelezettségeknek.
Vannak azonban olyan kivételek, mint az Uber és társai, akik az elmúlt közel 2 évben és a 176/2015. Korm. rendelet 2015.augusztus 7.-i hatályba lépése óta sem kívántak megfelelni a nemzeti szabályozásnak. Folytatják - hatósági engedélyek kiváltása nélkül - a személygépkocsival díj ellenében végzett személyszállítási tevékenységüket, illetve folytatják a diszpécserszolgálati (fuvarszervezői) tevékenységüket.
Ezen szolgáltatók nem tartják be és nem is akarják betartani Magyarország törvényeit.
Ez a mintegy 500 - főként budapesti gépkocsivezető és jármű - nem rendelkezik azokkal a hatályos jogszabályoknak megfelelő eszközökkel és engedélyekkel, amivel velük ellentétben a jogszabályokat betartó közel 4700 fővárosi taxi-gépkocsivezető és jármű rendelkezik.
A fővárosi fuvarszervezők (diszpécserszolgálatok) megfelelnek a rendeleti előírásoknak és az utasok védelmében megfogalmazott jogszabályban előírt fogyasztóvédelmi garanciáknak, az Uber nem.
Akik nem rendelkeznek tevékenységi engedéllyel, így pl. nyugtaadós pénztárgéppel-taxiórával, azok költségvetési csalást is elkövetnek, hiszen ezek a bevételek, semmilyen módon és sehol nem láthatóak.
A Magyar Hatóságok és rendészeti szervezetek (NAV, Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség, NKH, Fogyasztóvédelem, GVH, Média Hatóság, Rendőrség, FÖRI, Ügyészség) jelenleg tétlenül és tanácstalanul szemlélik a törvénysértő folyamatot, annak ellenére, hogy a média naponta ad újabb és újabb híreket az Uber tevékenységéről.
Ezt kihasználva az Uber, folyamatos és agresszív kampányt és reklámokat alkalmaz.
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Abban kérjük és várjuk a segítségét, hogy jelöljön meg egy olyan konkrét Hatóságot, amely koordinálja a hatósági szerepeket és rendelkezik minden olyan hatósági jogkörrel, amellyel meg tudja akadályozni ill. fel tudja számolni az Uber és társai által elkövetett törvénysértéseket.
Véleményünk szerint, - ahogy erre már volt példa a világban - egyszerűen be kell tiltani az internetes elérését az adott országban a törvénytelenül működő szolgáltatóknak, addig amíg azok nem felelnek meg a hatályos szabályozásnak.
Az NGM-től kapott információink szerint a Kormányzat legkésőbb 2017-ig tervezi a személyszállítási szektorban is az on-line pénztárgépek bevezetését. Ha nem tudjuk megállítani az UBER és társai „szolgáltatását”, akkor az on-line pénztárgépekre, nyugtaadós taxiórákra, a „taxi-jellegű” megjelenésre és a mintegy 10.000 jelenleg még adót és járulékokat fizető kisvállalkozóra sem lesz már szükség Magyarországon.
Ha közösen nem tudjuk felszámolni a jelenlegi állapotokat, - a jogkövetkezmények hiányára hivatkozva - egyre többen fogják választani a szürke gazdaság nyújtotta pénzkereset „Uber jellegű” lehetőségét.
Levelünk mellékleteként csatoljuk azoknak a személygépkocsival díj ellenében szolgáltató vállalkozók támogató aláírását is, akik a Hatóságok gyors és hatékony fellépését sürgetik a törvénytelenséggel szemben.
Ahogy eddig is, úgy ezután is készséggel segítjük a Hatóságok munkáját.
Tisztelettel:
2016. január 14.
Takács László Metál Zoltán
elnök elnök
Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége Országos Taxis Szövetség
Zengő Zoltán Horváth Csaba
ügyvezető igazgató ügyvezető igazgató
6x6 Taxi Kft Budapest Taxi Kft
Tamás Miklós Szunomár Tibor
elnök vezérigazgató
City Taxi Fuvarszervező Szövetkezet Főtaxi Zrt.
Dani Zoltán Bobkó Attila
ügyvezető igazgató ügyvezető
Luxury Limusin Service Kft RádióTaxi 3 Szeged
Pásztor Gábor Zengő Zoltán
ügyvezető igazgató ügyvezető igazgató
Taxi 4 Kft Taxi 2000 Kft
Tóth Brigitta Pólya Sándor
ügyvezető igazgató cégvezető
Taxi Plusz Europe Kft Taxi Plusz Europe Kft
Budapest Győr
Pásztor György
ügyvezető igazgató
Tele 5 Taxi Hungary Kft
Változott a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló IRM rendelet
2/2016. (I. 13.) BM rendelet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet módosításáról
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 15. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet 9. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(Nem kell hatósági engedély a figyelmeztető jelzést adó készülék felszereléséhez)
„m) a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló, 2009. október 29-i 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott közösségi engedéllyel, nemzetközi közúti árufuvarozást végző vállalkozás által üzemben tartott, N3 járműkategóriába tartozó tehergépkocsira és vontatóra.”
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(N3 kategória: Árufuvarozásra használt, 12 tonnát meghaladó legnagyobb tömegű járművek. szerk.)
Kormányrendelet a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről
A Kormány a 437/2015. (XII. 28.) rendeletével - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 80. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a következőket rendeli el:
1. § A rendelet hatálya kiterjed a munkáltatókra és velük az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 22. pontja szerinti munkaviszonyban álló munkavállalóra, kivéve, ha törvény, kormányrendelet vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítésére eltérő szabályt állapít meg.
2. § (1) A belföldi hivatalos kiküldetésben (a továbbiakban: kiküldetés) lévő munkavállalónak többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára költségtérítés (a továbbiakban: napidíj) jár.
(2) A napidíj számlával, egyszerűsített számlával igazolt összegként vagy költségátalányként számolható el.
3. § (1) Átalányként a munkavállalót legalább napi ötszáz forint napidíj illeti meg.
(2) A rendszeresen kiküldetést teljesítő munkavállalónak a munkáltató havi átalányt állapíthat meg. Ennek összegét az egy napra megállapított napidíj-átalány és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni.
4. § Nem számolható el napidíj
a) ha a távollét időtartama a hat órát nem éri el,
b) ha a munkáltató a munkavállaló élelmezését a kiküldetés helyén biztosítja.
5. § A hat órát meghaladó kiküldetés esetén a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély részére adható napidíj-átalány háromezer forint, feltéve, hogy a munkáltató a kiküldetésre nem alkalmazza a 3. §-ban foglaltakat, és a kiküldetés többletköltségeire tekintettel más juttatást nem ad.
6. § Ez a rendelet 2016. január 1. napján lép hatályba.
7. § Hatályát veszti a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló élelmezési költségtérítéséről szóló 278/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet.
Tájékoztatjuk a FUVOSZ Tisztelt Tagjait, és Ügyfeleit, hogy a csepeli iroda 2015.12.22-től 2016.01.04.ig csak telefonos (+36 70 366-8293) és internetes (fuvosz@fuvosz.com) ügyeletet tart.
Mindenkinek Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Eredményes, Balesetmentes Új Évet Kívánunk!
A FUVOSZ Elnöksége és Munkatársai
